Nyelvelünk
Jön a tél, jönnek a disznóvágások, jönnek a belsőségek, így a nyelv is.
A belsőségek megosztó kaják, van, aki imádja és a világ végére is elmenne egy jó kis főtt, füstölt nyelvért, egy isteni pájsliért (ez a szalontüdő udvari neve...) vagy egy igazi, minden hájjal megkent, oppardon: öszefőzött ( velős, stb.) pacalért .
Most nyelvelni fogok nektek.
És most először sajnos fotó nélkül, mert becsszó olyan haram elfogyott, hogy már későn kapcsoltam, hogy itt bizony eltűnt a fotóznivalóm...de ígérem, még karácsonyig lesz megint és csatolom a recepthez a fotót is. Ok?
Citromos sertésnyelv
A recept eredete a a Gazdasszonyok könyvébe nyúlik vissza, ott még marhanyelvvel írták, de mi a sokal könnyebben elkészülő sertésnyelvből csináltuk mindig is.
Ez a könyv még Édesanyám fiatalasszony-kori gasztrobibliája, ami - bár már helyenként lapjaira esett szét -még mindig sok finomság leírását rejti. Nem tudjuk felidézni, mikor kezdtünk el rákattanni, de hogy több évtizede titkos favoritunk, az biztos.
Mert erre aztán tényleg rá lehet szokni - én legalábbis addig enném, amíg látom....ööö.
És ezzel azok is kivétel nélkül így vannak, akikkel ezt a fejedelmien finom, titkos kedvencünket megismertettük. Nem hiszitek? De? Próbáljátok ki, és meglátjátok ti is!
Még bőven van időtök nektek is kipróbálni, - próbafőzni a nagy megmérettetés előtt - hogy a karácsonyi lakomán el tudjátok kápráztatni a házatok népét. Vagy éppen a szilveszteri vacsorán. Vagy bármikor, ha éppen ráéheztek.
Ééés most akkor jöjjön a mi imádott citromos sertésnyelv receptünk.
Citromos nyelv
receptje
Hozzávalók:
3 sertésnyelv
só
citrom, reszelt citromhéj és citromlé
tejföl
csipet cukor ( elmaradhat)
1-1
kiskanál liszt
1-2
kanál kevés zsír
Elkészítés:
A nyelv elkészítése
A sertésnyelvet főzés előtt megtisztítjuk. Magasabb kis
fazékban felteszünk vizet forralni, kis sót rakunk hozzá. Fogóval vagy konyhai
csipesszel egyenként belemártogatjuk a forró vízbe a nyelvet, kevés ideig, majd
kivesszük és ahol megindul a nyelv lepedéke, elkezdjük lekaparni ( - vigyázni
kell, mert a nyelven levő lepedék nem ugyanazon a hőfokon jön le róla, mert a
nyelvháton és lején könnyebben lejön, míg a tövén vastagabb, és nehezebben jön
le. Ezért gyorsan ki kell venni és el kell kezdeni kapargatni, majd újra
bemártani, míg le nem jön az egész. Ha
hosszabban tartjuk benne, az eleje, a vékonyabb rész elkezd ráfőni. ) A teljesen
megtisztított nyelvet megmossuk, lecsepegtetjük.
Kb másfél liter vizet felteszünk egy fazékban főni, hogy
bőven ellepje a belerakott 3 nyelvet, és kellemesen megsózzuk, mintha húslevest
főznénk. ( Ne sózzuk el, a lének kellemesen, finoman sósnak kell lenni. )
Befedjük és egészen kis lángon gyöngyöztetjük, majd teljesen megfőzzük a
nyelvet. Néha egy tűt beleszúrhatunk, finom, puhára kell főzni. Kb. egy 1 óra,
vagy több is, ne hagyjuk magára, sűrűn nézzünk rá. A kész nyelvet kivesszük a léből, félre
tesszük hűlni.
A szaftos lé
elkészítése:
A rántás
Egy kiskanál zsíron nagyon-nagyon világos, szinte fehér rántást
készítünk, és ezzel berántjuk a levet, miután a tűzről a fazekat korábban
lehúztuk. Ezzel kicsit felfőzzük a levet pár percig, majd megint lehúzzuk a
tűzről és kicsit lehűtjük.
A habarás
Most egy tejfölös habarást készítünk egy kiskanál liszttel,
kevés vízzel, és ezt a kicsit lehűtött lébe belekeverjük, és felforraljuk. Ez a
habarás és a korábbi rántás adja meg a lének a sűrűségét. Nem kell nagyon
sűrűnek lenni, csak hosszú lére hagyjuk.
Az ízesítés
Ezután az egészet másik edénybe átszűrjük, és ízesítjük:
citromhéjjal és citromlével, ízlés szerint.
Nagyon óvatosan ( - a
citromhéj miatt,hogy meg ne keseredjék, jobb ha a héjat a végén tesszük ezért
bele) felfőzzük - utoljára- és amíg ez
felfő, a kihűlt nyelvet kb. jól félcentis darabokra ferdén felszeleteljük, hogy szép is legyen, és beletesszük a lassan
felfővő lébe.
Egy nagyot forralunk rajta, hogy az egész átforralódjék, és
kész is van.
A tűzről lehúzzuk és finomítjuk az ízét 1-2 pici kávéskanál
cukorral – nagyon óvatosan, mert ez ízlés kérdése, ez fogja elvenni a
citromos/sós íz hegyét, finomítja is azt. Nem lesz édes az egész, nem kell
félni tőle, de azért gyakran kóstoljunk.
Mi hosszú lével szeretjük, de lehet sűrűbbre is főzni, ki
hogy szereti.
Mivel inkább levesszerű, kevésbé kiadós, ezért először mindenképpen
magunknak főzzünk! Lehet hozzá krumpli/zsemlegombócot főzni, de akár valamilyen
tésztát, pl. pennét is, így kicsit kiadósabb lesz. A tésztára merjük bő lével a
nyelvet.
Jó étvágyat hozzá! Vigyázzunk rá, mert erősen addiktív étel, könnyen
hozzá lehet szokni…J))
Megjegyzések
Megjegyzés küldése